szak
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɒk]
- Hyphenation: szak
- Rhymes: -ɒk
Etymology 1
From Proto-Ugric or perhaps from Proto-Finno-Ugric. (This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)
Noun
szak (plural szakok)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szak | szakok |
accusative | szakot | szakokat |
dative | szaknak | szakoknak |
instrumental | szakkal | szakokkal |
causal-final | szakért | szakokért |
translative | szakká | szakokká |
terminative | szakig | szakokig |
essive-formal | szakként | szakokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakban | szakokban |
superessive | szakon | szakokon |
adessive | szaknál | szakoknál |
illative | szakba | szakokba |
sublative | szakra | szakokra |
allative | szakhoz | szakokhoz |
elative | szakból | szakokból |
delative | szakról | szakokról |
ablative | szaktól | szakoktól |
non-attributive possessive - singular |
szaké | szakoké |
non-attributive possessive - plural |
szakéi | szakokéi |
Possessive forms of szak | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakom | szakaim |
2nd person sing. | szakod | szakaid |
3rd person sing. | szaka | szakai |
1st person plural | szakunk | szakaink |
2nd person plural | szakotok | szakaitok |
3rd person plural | szakuk | szakaik |
Etymology 2
Back-formation from szakma. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
Noun
szak (plural szakok)
- (rare, except as a prefix) profession, specialization, branch, field, (prefix) specialist
- (education) specialty area, major or minor (in college or university)
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szak | szakok |
accusative | szakot | szakokat |
dative | szaknak | szakoknak |
instrumental | szakkal | szakokkal |
causal-final | szakért | szakokért |
translative | szakká | szakokká |
terminative | szakig | szakokig |
essive-formal | szakként | szakokként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakban | szakokban |
superessive | szakon | szakokon |
adessive | szaknál | szakoknál |
illative | szakba | szakokba |
sublative | szakra | szakokra |
allative | szakhoz | szakokhoz |
elative | szakból | szakokból |
delative | szakról | szakokról |
ablative | szaktól | szakoktól |
non-attributive possessive - singular |
szaké | szakoké |
non-attributive possessive - plural |
szakéi | szakokéi |
Possessive forms of szak | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakom | szakjaim |
2nd person sing. | szakod | szakjaid |
3rd person sing. | szakja | szakjai |
1st person plural | szakunk | szakjaink |
2nd person plural | szakotok | szakjaitok |
3rd person plural | szakjuk | szakjaik |
Derived terms
Compound words
- szakavatott
- szakág
- szakápolás, szakápoló
- szakbarbár
- szakbizottság
- szakcikk
- szakcsoport
- szakdolgozat, szakdolgozik
- szakegylet
- szakelőadó
- szakember
- szakest, szakestély
- szakérettségi
- szakértelem, szakértő
- szakfelelős
- szakfelügyelet, szakfelügyelő
- szakfolyóirat
- szakfordító
- szakhatóság
- szakigazgatás
- szakipar, szakiparos
- szakirány
- szakirányítás
- szakiskola
- szakismeret
- szakíró, szakirodalom
- szakkatalógus
- szakképesítés
- szakképviselet
- szakképzés, szakképzetlen, szakképzett, szakképzettség
- szakkérdés
- szakkiállítás
- szakkifejezés
- szakkollégium
- szakkönyv, szakkönyvtár
- szakkör
- szakközépiskola
- szaklap
- szaklexikon
- szaklíceum
- szakminiszter
- szakmunka, szakmunkás
- szakműveltség
- szaknyelv
- szakorvos
- szakosztály
- szakrajz
- szakrendelés, szakrendelő
- szaksajtó
- szakszempont
- szakszervezet
- szakszerviz
- szakszolgálat
- szakszó, szakszókincs
- szakszótár
- szakszöveg
- szaktanács, szaktanácsadó
- szaktanár, szaktanfolyam, szaktanintézet, szaktanító, szaktanterem
- szaktárgy
- szaktárs
- szaktekintély
- szakterület
- szaktudás, szaktudomány, szaktudós
- szaküzlet
- szakvásár
- szakvélemény
- szakvizsga
Further reading
- (part, section): szak in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- (specialization, specialty, branch, field): szak in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.