zárt

See also: zart, zårt, žart, żart, and żart.

Hungarian

Etymology

zár (“to close, to lock”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈzaːrt]
  • Audio(file)
  • Rhymes: -aːrt

Verb

zárt

  1. third-person singular indicative past indefinite of zár

Participle

zárt

  1. past participle of zár

Adjective

zárt (comparative zártabb, superlative legzártabb)

  1. closed (not open)
    Antonym: nyitott

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative zárt zártak
accusative zártat zártakat
dative zártnak zártaknak
instrumental zárttal zártakkal
causal-final zártért zártakért
translative zárttá zártakká
terminative zártig zártakig
essive-formal zártként zártakként
essive-modal — —
inessive zártban zártakban
superessive zárton zártakon
adessive zártnál zártaknál
illative zártba zártakba
sublative zártra zártakra
allative zárthoz zártakhoz
elative zártból zártakból
delative zártról zártakról
ablative zárttól zártaktól
non-attributive
possessive - singular		 zárté zártaké
non-attributive
possessive - plural		 zártéi zártakéi

Derived terms
  • zártan
  • zártság
Expressions

Further reading
  • zárt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.