tőr

• IPA^(key): [ˈtøːr]
• Hyphenation: tőr
• Rhymes: -øːr

Probably from Proto-Finno-Ugric *terä (“cutting edge, peak, tip”),[1][2] though ő is unexpected. Tálos (1993)[3] proposes derivation from Proto-Iranian *tigra-, compare e.g. Persian تیر.

tőr (plural tőrök)

1. dagger
2. (fencing) foil (very thin sword)
   • 1964, J. D. Salinger, “Zabhegyező”, in Judit Gyepes, transl., The Catcher in the Rye, Budapest: Európa Könyvkiadó, published 1998, →ISBN, page 7:

     Reggel mentünk be New Yorkba, a McBurney-iskolával volt az összecsapás. Csak aztán mégse. A tőröket, az egész felszerelést, minden vacakot azon a rohadt földalattin hagytam.

     We’d gone in to New York that morning for this fencing meet with McBurney School. Only, we didn’t have the meet. I left all the foils and equipment and stuff on the goddam subway.

• párbajtőr

Uncertain. Perhaps borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[4]

tőr (plural tőrök)

1. trap, snare (a device designed to catch animals)

   Synonyms: hurok, kelepce, csapda

2. (figuratively) trap, snare, setup (an arrangement designed to catch someone in a more general sense)

   Synonyms: csapda, kelepce

• (dagger, foil): tőr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (trap, snare): tőr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN