parancsnok

Hungarian

Etymology

First attested in 1829. From parancs (“order, command”) +‎ -nok (noun-forming suffix indicating an occupation).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpɒrɒnt͡ʃnok]
  • Hyphenation: pa‧rancs‧nok
  • Rhymes: -ok

Noun

parancsnok (plural parancsnokok)

  1. commander

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative parancsnok parancsnokok
accusative parancsnokot parancsnokokat
dative parancsnoknak parancsnokoknak
instrumental parancsnokkal parancsnokokkal
causal-final parancsnokért parancsnokokért
translative parancsnokká parancsnokokká
terminative parancsnokig parancsnokokig
essive-formal parancsnokként parancsnokokként
essive-modal — —
inessive parancsnokban parancsnokokban
superessive parancsnokon parancsnokokon
adessive parancsnoknál parancsnokoknál
illative parancsnokba parancsnokokba
sublative parancsnokra parancsnokokra
allative parancsnokhoz parancsnokokhoz
elative parancsnokból parancsnokokból
delative parancsnokról parancsnokokról
ablative parancsnoktól parancsnokoktól
non-attributive
possessive - singular		 parancsnoké parancsnokoké
non-attributive
possessive - plural		 parancsnokéi parancsnokokéi
Possessive forms of parancsnok
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. parancsnokom parancsnokaim
2nd person sing. parancsnokod parancsnokaid
3rd person sing. parancsnoka parancsnokai
1st person plural parancsnokunk parancsnokaink
2nd person plural parancsnokotok parancsnokaitok
3rd person plural parancsnokuk parancsnokaik

Derived terms
  • parancsnoki
  • parancsnokol
  • parancsnokoskodik
  • parancsnokság

References
  1. parancsnok in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations

Further reading
  • parancsnok in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.