mosoly

Hungarian
mosoly

Etymology

Back-formation from mosolyog by splitting the suffix -og.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmoʃoj]
  • Hyphenation: mo‧soly
  • Rhymes: -oj

Noun

mosoly (plural mosolyok)

  1. smile

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative mosoly mosolyok
accusative mosolyt mosolyokat
dative mosolynak mosolyoknak
instrumental mosollyal mosolyokkal
causal-final mosolyért mosolyokért
translative mosollyá mosolyokká
terminative mosolyig mosolyokig
essive-formal mosolyként mosolyokként
essive-modal — —
inessive mosolyban mosolyokban
superessive mosolyon mosolyokon
adessive mosolynál mosolyoknál
illative mosolyba mosolyokba
sublative mosolyra mosolyokra
allative mosolyhoz mosolyokhoz
elative mosolyból mosolyokból
delative mosolyról mosolyokról
ablative mosolytól mosolyoktól
non-attributive
possessive - singular		 mosolyé mosolyoké
non-attributive
possessive - plural		 mosolyéi mosolyokéi
Possessive forms of mosoly
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mosolyom mosolyaim
2nd person sing. mosolyod mosolyaid
3rd person sing. mosolya mosolyai
1st person plural mosolyunk mosolyaink
2nd person plural mosolyotok mosolyaitok
3rd person plural mosolyuk mosolyaik

Derived terms

See also
  • Appendix:Hungarian words with ly

References
  1. mosoly in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • mosoly in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.