megnő

Hungarian

Etymology

meg- +‎ nő

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡnøː]
  • Hyphenation: meg‧nő

Verb

megnő

  1. (intransitive, of humans) to grow up
  2. (intransitive, of plants) to grow
  3. (intransitive, of influence) to increase

Conjugation
conjugation of megnő
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megnövök megnősz megnő megnövünk megnőtök megnőnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. megnőttem megnőttél megnőtt megnőttünk megnőttetek megnőttek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog nőni.
Archaic
Preterit		 Indef. megnövék megnövél megnöve megnövénk megnövétek megnövének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megnő vala, megnőtt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megnövendek megnövendesz megnövend megnövendünk megnövendetek megnövendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megnőnék megnőnél megnőne megnőnénk megnőnétek megnőnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megnőtt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megnőjek megnőj or
megnőjél		 megnőjön megnőjünk megnőjetek megnőjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megnőtt légyen
Infinitive megnőni megnőnöm megnőnöd megnőnie megnőnünk megnőnötök megnőniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megnövés megnövő megnőtt ― megnőve (megnővén) megnöveszt
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem nő meg or meg is nő.
potential conjugation of megnő
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megnőhetek megnőhetsz megnőhet megnőhetünk megnőhettek megnőhetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. megnőhettem megnőhettél megnőhetett megnőhettünk megnőhettetek megnőhettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. megnőheték megnőhetél megnőhete megnőheténk megnőhetétek megnőhetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megnőhet vala, megnőhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. megnőhetendek or megnövendhetek megnőhetendesz or megnövendhetsz megnőhetend or megnövendhet megnőhetendünk or megnövendhetünk megnőhetendetek or megnövendhettek megnőhetendenek or megnövendhetnek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megnőhetnék megnőhetnél megnőhetne megnőhetnénk megnőhetnétek megnőhetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megnőhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megnőhessek megnőhess or
megnőhessél		 megnőhessen megnőhessünk megnőhessetek megnőhessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megnőhetett légyen
Inf. (megnőhetni) (megnőhetnem) (megnőhetned) (megnőhetnie) (megnőhetnünk) (megnőhetnetek) (megnőhetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (megnőhetve / megnőhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem nőhet meg or meg is nőhet.

Further reading
  • megnő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.