lefoglalt

Hungarian

Etymology

lefoglal (“to book, reserve”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛfoɡlɒlt]
  • Hyphenation: le‧fog‧lalt

Verb

lefoglalt

  1. third-person singular indicative past indefinite of lefoglal

Participle

lefoglalt

  1. past participle of lefoglal

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative lefoglalt lefoglaltak
accusative lefoglaltat lefoglaltakat
dative lefoglaltnak lefoglaltaknak
instrumental lefoglalttal lefoglaltakkal
causal-final lefoglaltért lefoglaltakért
translative lefoglalttá lefoglaltakká
terminative lefoglaltig lefoglaltakig
essive-formal lefoglaltként lefoglaltakként
essive-modal — —
inessive lefoglaltban lefoglaltakban
superessive lefoglalton lefoglaltakon
adessive lefoglaltnál lefoglaltaknál
illative lefoglaltba lefoglaltakba
sublative lefoglaltra lefoglaltakra
allative lefoglalthoz lefoglaltakhoz
elative lefoglaltból lefoglaltakból
delative lefoglaltról lefoglaltakról
ablative lefoglalttól lefoglaltaktól
non-attributive
possessive - singular		 lefoglalté lefoglaltaké
non-attributive
possessive - plural		 lefoglaltéi lefoglaltakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.