kegyel

Hungarian

Etymology

kegy (“favour, grace”) +‎ -el (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛɟɛl]
  • Hyphenation: ke‧gyel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

kegyel

  1. (transitive, archaic) to favour somebody
    Synonym: kedvel

Conjugation
conjugation of kegyel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kegyelek kegyelsz kegyel kegyelünk kegyeltek kegyelnek
Def. kegyelem kegyeled kegyeli kegyeljük kegyelitek kegyelik
2nd-p. o. kegyellek ―
Past Indef. kegyeltem kegyeltél kegyelt kegyeltünk kegyeltetek kegyeltek
Def. kegyeltem kegyelted kegyelte kegyeltük kegyeltétek kegyelték
2nd-p. o. kegyeltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kegyelni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. kegyelék kegyelél kegyele kegyelénk kegyelétek kegyelének
Def. kegyelém kegyeléd kegyelé kegyelénk kegyelétek kegyelék
2nd-p. o. kegyelélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kegyel vala, kegyelt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kegyelendek kegyelendesz kegyelend kegyelendünk kegyelendetek kegyelendenek
Def. kegyelendem kegyelended kegyelendi kegyelendjük kegyelenditek kegyelendik
2nd-p. o. kegyelendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kegyelnék kegyelnél kegyelne kegyelnénk kegyelnétek kegyelnének
Def. kegyelném kegyelnéd kegyelné kegyelnénk
(or kegyelnők)		 kegyelnétek kegyelnék
2nd-p. o. kegyelnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kegyelt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kegyeljek kegyelj or
kegyeljél		 kegyeljen kegyeljünk kegyeljetek kegyeljenek
Def. kegyeljem kegyeld or
kegyeljed		 kegyelje kegyeljük kegyeljétek kegyeljék
2nd-p. o. kegyeljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kegyelt légyen
Infinitive kegyelni kegyelnem kegyelned kegyelnie kegyelnünk kegyelnetek kegyelniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
kegyelés kegyelő kegyelt kegyelendő kegyelve (kegyelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of kegyel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kegyelhetek kegyelhetsz kegyelhet kegyelhetünk kegyelhettek kegyelhetnek
Def. kegyelhetem kegyelheted kegyelheti kegyelhetjük kegyelhetitek kegyelhetik
2nd-p. o. kegyelhetlek ―
Past Indef. kegyelhettem kegyelhettél kegyelhetett kegyelhettünk kegyelhettetek kegyelhettek
Def. kegyelhettem kegyelhetted kegyelhette kegyelhettük kegyelhettétek kegyelhették
2nd-p. o. kegyelhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. kegyelheték kegyelhetél kegyelhete kegyelheténk kegyelhetétek kegyelhetének
Def. kegyelhetém kegyelhetéd kegyelheté kegyelheténk kegyelhetétek kegyelheték
2nd-p. o. kegyelhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kegyelhet vala, kegyelhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kegyelhetendek
or kegyelandhatok 		kegyelhetendesz
or kegyelandhatsz		 kegyelhetend
or kegyelandhat		 kegyelhetendünk
or kegyelandhatunk		 kegyelhetendetek
or kegyelandhattok		 kegyelhetendenek
or kegyelandhatnak
Def. kegyelhetendem
or kegyelandhatom		 kegyelhetended
or kegyelandhatod		 kegyelhetendi
or kegyelandhatja		 kegyelhetendjük
or kegyelandhatjuk 		kegyelhetenditek
or kegyelandhatjátok		 kegyelhetendik
or kegyelandhatják
2nd-p. o. kegyelhetendelek
or kegyelandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kegyelhetnék kegyelhetnél kegyelhetne kegyelhetnénk kegyelhetnétek kegyelhetnének
Def. kegyelhetném kegyelhetnéd kegyelhetné kegyelhetnénk
(or kegyelhetnők)		 kegyelhetnétek kegyelhetnék
2nd-p. o. kegyelhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kegyelhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kegyelhessek kegyelhess or
kegyelhessél		 kegyelhessen kegyelhessünk kegyelhessetek kegyelhessenek
Def. kegyelhessem kegyelhesd or
kegyelhessed		 kegyelhesse kegyelhessük kegyelhessétek kegyelhessék
2nd-p. o. kegyelhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kegyelhetett légyen
Inf. (kegyelhetni) (kegyelhetnem) (kegyelhetned) (kegyelhetnie) (kegyelhetnünk) (kegyelhetnetek) (kegyelhetniük)
Positive adjective kegyelhető Neg. adj. kegyelhetetlen Adv. part. (kegyelhetve / kegyelhetvén)

Derived terms
  • kegyelet
  • kegyelt

Further reading
  • kegyel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.