fájin
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfaːjin]
- Hyphenation: fá‧jin
- Rhymes: -in
- Homophone: fáin
Adjective
fájin (comparative fájinabb, superlative legfájinabb)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fájin | fájinok |
| accusative | fájint | fájinokat |
| dative | fájinnak | fájinoknak |
| instrumental | fájinnal | fájinokkal |
| causal-final | fájinért | fájinokért |
| translative | fájinná | fájinokká |
| terminative | fájinig | fájinokig |
| essive-formal | fájinként | fájinokként |
| essive-modal | fájinul | — |
| inessive | fájinban | fájinokban |
| superessive | fájinon | fájinokon |
| adessive | fájinnál | fájinoknál |
| illative | fájinba | fájinokba |
| sublative | fájinra | fájinokra |
| allative | fájinhoz | fájinokhoz |
| elative | fájinból | fájinokból |
| delative | fájinról | fájinokról |
| ablative | fájintól | fájinoktól |
| non-attributive possessive - singular |
fájiné | fájinoké |
| non-attributive possessive - plural |
fájinéi | fájinokéi |
Derived terms
- fájintos
References
- fájin in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- fájin in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- fájin in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.