döf

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdøf]
  • Rhymes: -øf

Verb

döf

  1. (transitive) to stab, stick, prod, poke, jab (to pierce or wound with a pointed tool or weapon)
    Synonyms: szúr, bök

Conjugation
conjugation of döf
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. döfök döfsz döf döfünk döftök döfnek
Def. döföm döföd döfi döfjük döfitek döfik
2nd-p. o. döflek ―
Past Indef. döftem döftél döfött döftünk döftetek döftek
Def. döftem döfted döfte döftük döftétek döfték
2nd-p. o. döftelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. döfni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. döfék döfél döfe döfénk döfétek döfének
Def. döfém döféd döfé döfénk döfétek döfék
2nd-p. o. döfélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. döf vala, döfött vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. döfendek döfendesz döfend döfendünk döfendetek döfendenek
Def. döfendem döfended döfendi döfendjük döfenditek döfendik
2nd-p. o. döfendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. döfnék döfnél döfne döfnénk döfnétek döfnének
Def. döfném döfnéd döfné döfnénk
(or döfnők)		 döfnétek döfnék
2nd-p. o. döfnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. döfött volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. döfjek döfj or
döfjél		 döfjön döfjünk döfjetek döfjenek
Def. döfjem döfd or
döfjed		 döfje döfjük döfjétek döfjék
2nd-p. o. döfjelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. döfött légyen
Infinitive döfni döfnöm döfnöd döfnie döfnünk döfnötök döfniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
döfés döfő döfött döfendő döfve (döfvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of döf
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. döfhetek döfhetsz döfhet döfhetünk döfhettek döfhetnek
Def. döfhetem döfheted döfheti döfhetjük döfhetitek döfhetik
2nd-p. o. döfhetlek ―
Past Indef. döfhettem döfhettél döfhetett döfhettünk döfhettetek döfhettek
Def. döfhettem döfhetted döfhette döfhettük döfhettétek döfhették
2nd-p. o. döfhettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. döfheték döfhetél döfhete döfheténk döfhetétek döfhetének
Def. döfhetém döfhetéd döfheté döfheténk döfhetétek döfheték
2nd-p. o. döfhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. döfhet vala, döfhetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. döfhetendek
or döfandhatok 		döfhetendesz
or döfandhatsz		 döfhetend
or döfandhat		 döfhetendünk
or döfandhatunk		 döfhetendetek
or döfandhattok		 döfhetendenek
or döfandhatnak
Def. döfhetendem
or döfandhatom		 döfhetended
or döfandhatod		 döfhetendi
or döfandhatja		 döfhetendjük
or döfandhatjuk 		döfhetenditek
or döfandhatjátok		 döfhetendik
or döfandhatják
2nd-p. o. döfhetendelek
or döfandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. döfhetnék döfhetnél döfhetne döfhetnénk döfhetnétek döfhetnének
Def. döfhetném döfhetnéd döfhetné döfhetnénk
(or döfhetnők)		 döfhetnétek döfhetnék
2nd-p. o. döfhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. döfhetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. döfhessek döfhess or
döfhessél		 döfhessen döfhessünk döfhessetek döfhessenek
Def. döfhessem döfhesd or
döfhessed		 döfhesse döfhessük döfhessétek döfhessék
2nd-p. o. döfhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. döfhetett légyen
Inf. (döfhetni) (döfhetnem) (döfhetned) (döfhetnie) (döfhetnünk) (döfhetnetek) (döfhetniük)
Positive adjective döfhető Neg. adj. döfhetetlen Adv. part. (döfhetve / döfhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • agyondöf
  • átdöf
  • beledöf
  • feldöf
  • keresztüldöf
  • ledöf
  • megdöf
  • visszadöf

References
  1. döf in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • döf in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • döf in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)

Anagrams
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.