csatol

Hungarian

Etymology

Of debated origin. Either csat +‎ -ol or a Turkish loanword. [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒtol]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: csa‧tol
  • Rhymes: -ol

Verb

csatol

  1. (transitive) to buckle, clasp
  2. (transitive) to bind to, fasten to something
  3. (transitive) to enclose (attachment)

Conjugation
conjugation of csatol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csatolok csatolsz csatol csatolunk csatoltok csatolnak
Def. csatolom csatolod csatolja csatoljuk csatoljátok csatolják
2nd-p. o. csatollak ―
Past Indef. csatoltam csatoltál csatolt csatoltunk csatoltatok csatoltak
Def. csatoltam csatoltad csatolta csatoltuk csatoltátok csatolták
2nd-p. o. csatoltalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. csatolni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. csatolék csatolál csatola csatolánk csatolátok csatolának
Def. csatolám csatolád csatolá csatolánk csatolátok csatolák
2nd-p. o. csatolálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. csatol vala, csatolt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. csatolandok csatolandasz csatoland csatolandunk csatolandotok csatolandanak
Def. csatolandom csatolandod csatolandja csatolandjuk csatolandjátok csatolandják
2nd-p. o. csatolandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csatolnék csatolnál csatolna csatolnánk csatolnátok csatolnának
Def. csatolnám csatolnád csatolná csatolnánk
(or csatolnók)		 csatolnátok csatolnák
2nd-p. o. csatolnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. csatolt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csatoljak csatolj or
csatoljál		 csatoljon csatoljunk csatoljatok csatoljanak
Def. csatoljam csatold or
csatoljad		 csatolja csatoljuk csatoljátok csatolják
2nd-p. o. csatoljalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. csatolt légyen
Infinitive csatolni csatolnom csatolnod csatolnia csatolnunk csatolnotok csatolniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
csatolás csatoló csatolt csatolandó csatolva (csatolván) csatoltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of csatol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. csatolhatok csatolhatsz csatolhat csatolhatunk csatolhattok csatolhatnak
Def. csatolhatom csatolhatod csatolhatja csatolhatjuk csatolhatjátok csatolhatják
2nd-p. o. csatolhatlak ―
Past Indef. csatolhattam csatolhattál csatolhatott csatolhattunk csatolhattatok csatolhattak
Def. csatolhattam csatolhattad csatolhatta csatolhattuk csatolhattátok csatolhatták
2nd-p. o. csatolhattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. csatolhaték csatolhatál csatolhata csatolhatánk csatolhatátok csatolhatának
Def. csatolhatám csatolhatád csatolhatá csatolhatánk csatolhatátok csatolhaták
2nd-p. o. csatolhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. csatolhat vala, csatolhatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. csatolhatandok
or csatolandhatok 		csatolhatandasz
or csatolandhatsz		 csatolhatand
or csatolandhat		 csatolhatandunk
or csatolandhatunk		 csatolhatandotok
or csatolandhattok		 csatolhatandanak
or csatolandhatnak
Def. csatolhatandom
or csatolandhatom		 csatolhatandod
or csatolandhatod		 csatolhatandja
or csatolandhatja		 csatolhatandjuk
or csatolandhatjuk 		csatolhatandjátok
or csatolandhatjátok		 csatolhatandják
or csatolandhatják
2nd-p. o. csatolhatandalak
or csatolandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. csatolhatnék csatolhatnál csatolhatna csatolhatnánk csatolhatnátok csatolhatnának
Def. csatolhatnám csatolhatnád csatolhatná csatolhatnánk
(or csatolhatnók)		 csatolhatnátok csatolhatnák
2nd-p. o. csatolhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. csatolhatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. csatolhassak csatolhass or
csatolhassál		 csatolhasson csatolhassunk csatolhassatok csatolhassanak
Def. csatolhassam csatolhasd or
csatolhassad		 csatolhassa csatolhassuk csatolhassátok csatolhassák
2nd-p. o. csatolhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. csatolhatott légyen
Inf. (csatolhatni) (csatolhatnom) (csatolhatnod) (csatolhatnia) (csatolhatnunk) (csatolhatnotok) (csatolhatniuk)
Positive adjective csatolható Neg. adj. csatolhatatlan Adv. part. (csatolhatva / csatolhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • becsatol
  • elcsatol
  • felcsatol
  • fölcsatol
  • kicsatol
  • lecsatol
  • összecsatol
  • szétcsatol
  • visszacsatol

References
  1. csatol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • csatol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csatol in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.